Egy hónappal ezelőtt, március elején örömmel olvastam az egyik cukrászkellékeket árusító bolt versenyfelhívását. Tortadíszítő versenyt hirdettek, burkolt, fondanttal díszített, tavaszi tematikájú tortával lehetett nevezni. Ekkor már magam mögött tudtam néhány többé-kevésbé sikeres próbálkozást tortadíszítés terén (melyekről a későbbiekben sorban beszámolok majd), így nem is volt kérdés számomra, hogy benevezek-e vagy sem. Természetesen! :) Elkezdtem ötletelni, tervezgetni, rajzolgatni... Merthát mégiscsak valami ütős ötlet kellene, ami kellően hatásos, vidám, tavaszias, különleges... Megszületett a terv: színes tavaszi virágok csokra egy öntözőkannában. Persze előbb sokkal merészebb ötletem volt, miszerint egy, a levegőben lebegő kanna locsol egy nagy cserép virágot - de ezt az ötletet elég hamar elvetettem, és próbáltam a realitás talaja felé kacsintgatni, a szó szoros értelmében. Szóval talpára állítottam a kannát, megszületett a terv. És a terv alapján a torta:
Van nekem egy igazán szerencsés barátnőm, aki március közepén született, így a szülinapja éppen egybeesett a nevezési időszakkal. Természetesen az övé lett a torta felső része, kérésére narancsos-trüffelkrémmel készítettem. Elmondása szerint fincsi volt, nekem már csak a felszeletelt tortáról mutatott pár képet, kóstolót nem kaptam... Megkóstoltuk, sőt teljes mértékben elfogyasztottuk viszont a torta alsó részét, a "dobozt", ami Oreo keksztorta volt Lila Füge jól bevált, midig-tuti-siker receptje alapján készítve. Az egész család hálás volt nekem, amiért beneveztem a verenyre, sikerült potyázniuk egy álomtortát :)
Szerettem volna igazi, élethű cukorvirágokat készíteni. A cukorvirág készítése szinte külön ágazat a tortadíszítésen belül, nagyon szép, kreatív terület, de azt meg kell tanulni. Beszereztem én is a szükséges eszközöket, nagyszerű leírások alapján próbálkoztam, de még nem lett az igazi. Olyannyira nem, hogy végül nagyrészt kézzel és kiszúrókkal formáltam meg a virágokat. De nem baj, legalább megvan a következő célkitűzés! :)
Az eredményhirdetés után - miszerint a zsűri a harmincöt pályamű közül ezüstéremmel jutalmazta tortámat - azt éreztem, hogy nemcsak díjat, de valami sokkal fontosabbat is nyertem: visszaigazolást arról, hogy ez a fajta alkotás nemcsak nekem jó, nemcsak nekem szép. És ösztönzést is nyertem, és biztatást, és sok-sok szerető támogatást is. :) És megerősítést. És bár ez egy picike megmérettetés volt, talán kisebb a kicsinél is, nekem mégis nagyon sokat jelentett! Máris a következő, sokkal nagyobb küzdelemre összpontosítok! :)
Gyönyörű!Én nem enném meg,sajnálnám:)
VálaszTörlésKöszi! Pedig ez a torták sorsa :)
Törlés